Az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyarország területén van

• az Európai Unió tagállama
• Ausztria
• Belgium
• Bulgária
• Ciprus
• Csehország
• Dánia
• Egyesült Királyság
• Észtország
• Finnország
• Franciaország
• Görögország
• Hollandia
• Írország
• Lengyelország
• Lettország
• Litvánia
• Luxemburg
• Magyarország
• Málta
• Németország
• Olaszország
• Portugália
• Románia
• Spanyolország
• Svédország
• Szlovákia
• Szlovénia
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
• Izland
• Norvégia
• Liechtenstein
• az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
• Svájc

A jármű előzetes eredetiségvizsgálata olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.

Az eredetiségvizsgálat kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak.

A jármű valódiságán túl további fontos információt adhat arról, hogy a megvételre kínált jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.

Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a jármű vizsgálat idejében rögzített állapotát.

Harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekintendő, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését követően – jellemzően 2004. július 1-ét követően – került kiadásra. A harmonizált adattartalmú forgalmi engedély tartalmazza az „Európai Közösség” szavakat, a forgalmi engedélyt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, további jellemzője, hogy a forgalmi engedélyben feltüntetett adatokat harmonizált közösségi kódok előzik meg.

Használt járműnek minősül egy külföldi hatóság által már - akár ideiglenes jelleggel is - nyilvántartásba vett jármű, vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő, vagy kivont állapotú jármű.

A járműforgalmazók és a járműgyártók által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott olyan szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot.

A muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.

Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekinthető, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését megelőzően került kiadásra.

Négykerekű segédmotoros kerékpárok terheletlen tömege legfeljebb 350 kg  - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét -, legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 45 km/ó, és motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 szikragyújtású motoroknál, vagy legnagyobb hasznos teljesítménye legfeljebb 4 kW egyéb belső égésű motor esetében, vagy legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében.

A kivételektől eltekintve ezeknek a járműveknek teljesíteniük kell a háromkerekű segédmotoros kerékpárokra alkalmazandó műszaki követelményeket.  

Külföldről belföldi üzemeletetés céljából behozott használt járművek forgalomba helyezést megelőző ellenőrzése, melynek során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján sor kerül a jármű származásának tisztázására.

• régi típusú személyazonosító igazolvány és lakcímkártya, ha kiállításra került
• kártya formátumú személyazonosító igazolvány és lakcímkártya
• kártya formátumú vezetői engedély és lakcímkártya
• útlevél és lakcímkártya

Az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt.
Foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között.
Azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban, az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.

A jármű tulajdonjogát igazoló okirat. A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.

Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet a jármű jogszerű tulajdonosának kell tekinteni.

Új járműnek minősül a külföldi gyártótól, vagy forgalmazótól, vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megvásárolt és behozott (importált), még – ideiglenes jelleggel sem – nyilvántartásba nem vett jármű, valamint a Magyarországon gyártott – nyilvántartásban még nem szereplő – jármű.

A forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban üzemben tartóként azt a természetes személyt, vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más, hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján jogosult

A rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. A címkét – a CD, a P, az SP és a Z betűjelű ideiglenes, valamint az E típusú különleges rendszámtábla kivételével – valamennyi rendszámtáblán el kell helyezni. A közlekedési igazgatási hatóság által kezelt címkekészlet kettő azonos sorszámú részből áll: egy darab rendszámtábla érvényesítő címkéből, és egy darab műszaki érvényességet igazoló jelzőcsíkból.

Azért kell minden adás-vétel előtt eredetiségvizsgálatot végezni, mert kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak. A vizsgálat során a jármű valódiságán túl további fontos információkhoz is jutunk, vagyis meggyőződhetünk arról, hogy a jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.

Az eredetiségvizsgálat azonban nemcsak a vevő érdekeit védi. Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a jármű vizsgálat idejében rögzített állapotát.

Amennyiben előzetes eredetiségvizsgálatot kívánunk végeztetni, a járművet eredetiség vizsgáló állomáson lehet vizsgáztatni.

A származásellenőrzés csak külföldön vásárolt használt járműre kötelező, forgalomba helyezése előtt.

A származásellenőrzésre azért van szükség, hogy leellenőrizzék, hogy a járművet nem körözik–e külföldön, nem követtek-e el vele valamilyen bűncselekményt.

• a szerződés 2 eredeti példányát
• a forgalmi engedélyt
• a törzskönyvet
• a járműkísérő lapot, amennyiben azzal rendelkezik.

Amennyiben az új tulajdonos (vevő) a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy nem teljesíti és az eladás bejelentése sem történt meg, a nyilvántartás szerinti tulajdonost (eladót) terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség, valamint a járművel kapcsolatos egyéb (pl.: autópálya használati díj, parkolási díj, pótdíj, közigazgatási bírság kiszabására irányuló) eljárásokat az eladóval szemben fogják megindítani.

A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra valamint, az okmányiroda az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról. Az okmányiroda ezzel egy időben az adóhatóságot is értesíti, tekintettel arra, hogy a jármű vevőjének illetékfizetési kötelezettsége is keletkezik. Ha a vevő késedelmesen teljesíti a bejelentési kötelezettségét, az okmányiroda szabálysértési eljárást kezdeményez.

Az természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyarország területén van.

Ha a tulajdonos nem jelenti be az üzembentartó személyében bekövetkezett változást, akkor nem kerülnek a járműnyilvántartásba bejegyzésre az új üzembentartó adatai és a jármű üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi kötelezettség a korábbi üzembentartót fogja terhelni.

Az üzembentartó - e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig - a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, illetve ismételt forgalomba helyezését, az üzembentartó adatai változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, illetve címke, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását. Emellett az üzembentartót terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogviszony fenntartása.

Nem, csak a tulajdonos egyoldalú nyilatkozatával vonhatja vissza az új üzembentartó egyidejű bejegyzésének kezdeményezésével. A bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül a jármű fizikai visszaadása önmagában nem szünteti meg az üzembentartói státuszt.